Mjongcshon (Myŏngch’ŏn-gun)
megye Észak-Koreában, Észak- tartományban.
A megye eredetileg Kogurjo része volt, később pedig Palhe fennhatósága alá tartozott. A mai megye területén a 15. században az akkor szomszédos Kildzsu postaállomása volt található, (명원역; 明原驛) néven, mai nevét is ez alapján nyerte el 1461-ben, ebben az évben kapott (현; 縣) rangot. 1512-ben közigazgatása alá helyezték, de egy évvel később visszanyerte önállóságát. 1605-ben pu (부; 府) rangra terjesztették fel. 1895-től megye, 1914-ben hozzácsatolták Kjongszong egy részét. A megye területe az 1945 utáni közigazgatási reformok következtében kb. negyedére csökkent.
Északról Mjonggan megye, keletről a Japán-tenger (Koreában „Keleti-tenger”), délről Hvade megye, nyugatról pedig Kildzsu megye határolja.
Legmagasabb pontja az méter magas.
A megye eredetileg Kogurjo része volt, később pedig Palhe fennhatósága alá tartozott. A mai megye területén a 15. században az akkor szomszédos Kildzsu postaállomása volt található, (명원역; 明原驛) néven, mai nevét is ez alapján nyerte el 1461-ben, ebben az évben kapott (현; 縣) rangot. 1512-ben közigazgatása alá helyezték, de egy évvel később visszanyerte önállóságát. 1605-ben pu (부; 府) rangra terjesztették fel. 1895-től megye, 1914-ben hozzácsatolták Kjongszong egy részét. A megye területe az 1945 utáni közigazgatási reformok következtében kb. negyedére csökkent.
Északról Mjonggan megye, keletről a Japán-tenger (Koreában „Keleti-tenger”), délről Hvade megye, nyugatról pedig Kildzsu megye határolja.
Legmagasabb pontja az méter magas.
Térkép - Mjongcshon (Myŏngch’ŏn-gun)
Térkép
Ország - Észak-Korea
 |
 |
| Észak-Korea zászlaja | |
Az országra gyakran hivatkoznak sztálinista berendezkedésű államként, azonban ez helytelen, Észak-Korea ugyanis a dzsucse-eszmét követi, amit az ország első vezetője, Kim Ir Szen örökös elnök dolgozott ki. Kim Ir Szen ötvözte a koreai és a neokonfucianista hagyományokat a marxizmussal, a marxizmus–leninizmussal, a sztálinizmussal és a nacionalizmussal, ám az alapok egyértelműen a történelmi időkbe nyúlnak vissza: nemcsak az ország neve utal Csoszonra, az utolsó virágzó pánkoreai államra, hanem a főhatalom dinasztikus, nem primogenitúra-alapú örökítése, a hatalmat gyakorló dinasztiát körüllengő miszticizmus is csoszoni örökség, de Észak-Korea elzárása a külföldtől sem volt újdonság, hiszen elődállama történelmét ez jellemzi egészen a 19. század végéig.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| KPW | Észak-koreai von (North Korean won) | â‚© | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| KO | Koreai nyelv (Korean language) |